Kókuszzsír és pálmazsír. Melyiket válasszam?

Több pálmafaj terméséből, magjából is állítanak elő étkezésre használt zsiradékokat. Európában ezek közül legismertebb a kókuszpálma (Cocos nudcifera) magjából préselt kókuszolaj és kókuszzsír, illetve az olajpálma (Elaeis guineensis) terméshúsából készült pálmazsír és a magjából préselt pálmaolaj.  

A kókuszpálma az egyik legszebb pálmafaj és szinte minden része felhasználható. Értékes gyümölcstermő és olajnövény. A kókuszdió belső termésfala csonthéjas, ezen belül található az ehető, ízletes, fehér színű táplálószövet. A táplálószövetben található zsiradékot, hidegen sajtolással kipréselik, ez a szűz kókuszolaj, ami egy színtelen, kókuszillatú, gyorsan avasodó olaj. Ehető és bőrápolásra is felhasználható. Általában kis kiszerelésben kapható és drágább, mint a kókuszzsír. A szűz kókuszolajat gyógyászati felhasználáshoz finomítják, ez a Cocois oleum raffinatum, ami a Hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepel. Nehezen gyógyuló sebek kezelésére használható. Könnyen felszívódik a bélből, így a zsírfelszívódási zavarban szenvedő betegek is beilleszthetik a táplálkozásukba. A kókuszolaj 45-50 %-ban tartalmaz laurinsavat, 13-20 %-ban mirisztinsavat, a rövid szénláncú zsírsavak közül kaprinsavat és kaprilsavat. Laurinsav tartalma miatt antibakteriális hatású.  

A kókuszolajból különböző eljárások után készül el a kókuszzsír, ennek már nincs kókuszíze és illatmentes zsiradék. Sütésre is használható, mert magas a telített zsírsavtartalma. Csak olyan kókuszzsírt használjunk, ami nem hidrogénezett és nem tartalmaz transzzsírsavakat.

A kókuszdió táplálószövetét, a kókuszbelet szárítás után koprának nevezik és belőle készítik a kókuszreszeléket, és a kókuszchipszet, de frissen is ehető, ízletes csemege. Az átlátszó, színtelen kókuszvizet, a fehér táplálószövet fokozatosan felszívja, a mag érése során. A kókuszvíz a fiatal termésekből nyerhető ki, húgyúti panaszokat, lázat gyógyít. Kókusztejnek nevezik a vízbe áztatott és kipréselt kókuszbelet, ebből készül a kókusztejpor és a kókuszkrém.

A királykókuszból készítik a napolajat, a haj- és bőrápolószereket. A királykókusz hamarabb fordul termőre, termései kisebbek, mint a kókuszdiónak és lassabban avasodik a belőle nyert szűz kókuszolaj.

Az olajpálma terméshúsából és magjából is préselnek olajat. A terméshúsból a pálmazsírt, amit tévesen pálmaolajnak is neveznek, a magvakból pedig a pálmamagolajat, ami a valódi pálmaolaj. Az olajpálmából nyert zsiradékok színe narancsos színű a magas karotin tartalmuk miatt. A pálmazsírnak és a magolajnak a tápanyagtartalma és felhasználása is különböző. A terméshúsnak 55 %-a zsiradék, melynek 85 %-a telített zsírsavakból áll, így sütésre jól használható, a kókuszzsírhoz hasonlóan. Ezt a terméshúsból préselt zsírt halványítják és étkezésre alkalmas zsírt készítenek belőle. A pálmazsír a margaringyártás fő alapanyaga, emellett ipari célokra is felhasználják. Hidegen sajtolt pálmaolaj nem létezik, mert a terméseket sajtolás előtt megfőzik és az olajat csavarpréssel vagy szeparátorral választják külön, majd vákuumszárítóban megszárítják. A pálmazsírnak az olvadáspontja 30-37 ºC között van, a magolajé pedig 20-24 ºC között, így ez már szobahőmérsékleten is folyékony. A pálmamagolaj is ehető, de főként szappant és kozmetikai termékeket állítanak belőle elő. A magvak zsírtartalma 40-50 %. A pálmamagolaj telítetlen olajsavtartalma 38 %, 9 % linolsavat és 1 % linolénsavat tartalmaz. Telített zsírsavtartalma: 40 %-ban palmitinsav, 12 %-ban sztearinsav.

A pálmazsír és pálmaolaj használata azért megfontolandó, mert az olajpálma-ültetvényekhez esőerdőket irtanak ki, legnagyobb területeken Délkelet-Ázsiában. Az olajpálma 5 éves korában fordul termőre és 20-30 évig művelnek egy olajpálma ültetvényt.

Forrás: Gyógynövénytár, Olajok és ecetek kislexikona, Uránia Növényvilág - Magasabb rendű növények II. kötet. Képek forrása: sunwarrior.com, huffingtonpost.ca, chatelaine.com, agriculturewire.com, superfoods-for-superhealth.com.